Az Ínyesmestert lapozgattam a napokban. Nem receptet kerestem, csak belelapoztam, olyan jóízűen ír a jóízű ételekről, öröm beleolvasni. Aztán persze kiderült, hogy remek tippeket ad, ott van mindjárt a tökfőzelék.

A derék szerző persze nem gondolta, hogy csupa jámbor növényevő számára készül az étel, egy kis karmonádlit vagy sült idei libát javallt mellé.

A receptben a kovászos uborka levére vonatkozó rész ragadta meg a figyelmem.

Na, mondom, ezt megfőzzük, uborkalé mindig van. Spárgatököt már évek óta nem vetek, a cukkini nagyjából szoktam főzeléket főzni. Idén is sárga cukkini magot vettem, de úgy látszik, valami idegen lopakodhatott a hárembe, mert pár tő tömzsit és laskatök színűt termett.

Hozzávalók:

2 kg főzőtök

3-4 dl kovászos uborka lé

2 dl tejföl

1 evőkanál liszt

1 evőkanál sertészsír

só

pirospaprika

kapor

A tököt meghámoztam, kikapartam a magját, és az eredeti német V-gyalun lereszeltem.

Megsóztam, fél órát állni hagytam, majd alaposan kifacsartam.

Megszórtam egy késhegynyi pirospaprikával és egy kis csokor finomra vágott kaporral, majd kevés zsíron megpirítottam.

Meghintettem egy evőkanál liszttel, kicsit tovább pirítottam, majd felöntöttem az uborkalével.

Mikor felforrt, beleöntöttem a tejfölt, és alaposan kiforraltam.

Sült karaj helyett egy karaj kenyér volt hozzá.