Ennek így neve nincs, legalábbis nem találtam a weben, de ti biztos felvilágosíttok. Régen abban a hitben éltem, hogy ez a pincepörkölt, de azt már megvitattuk, hogy nem az.
Egy hónap az újvilágban igencsak lenyomta a koleszterinszintemet. A szervezetet becsapni nem lehet, eleve sertésláb vásárlásának gondolatával estem be a madaras tecsóba. Volt is szép, tisztított, nomeg első csülköt is találtam és egy nagy tálca gyönyörű oldalas nézett velem szembe. Ezeket hazahoztam.
Mondanom sem kell, hogy feleségem azonnal megvámolta a saját édeskáposztából gyártott székelykáposztájához, mert ő meg káposztára éhezett meg a hosszú "nélkülözések" idején.
Igy azután kikészítettem a maradék alapanyagokat:
- 3 kg tisztított, felaprított seretésláb
- 60 dkg bőrös csontozott csülök
- 25 dkg oldalas
- 10 dkg füstölt szalonna
- 10 dkg sertészsír
- 1 kg vereshagyma
- sok kis fej fokhagyma (felsöpörtem a kamrát az utolsó girizdekért)
- 3 fagyasztott zöldpaprika
- 2 fagyasztott paradicsom
- 4 púpozott kk Farkas András féle édespaprika
- 1 kk Gyálaréti Farkas féle csípős paprika
- 1 kk őrölt kömény
- 20 szem feketebors
- 3 nagy ek só
- 8 literes lábas
A teljes elkészítési és főzési idő kb 6 óra volt.
A kiszáradt kápia végül megmenekült a főzéstől. A hagymát megaprítottam, a szalonnát zsírjára lesütöttem. Hozzáadtam a többi zsírt is és beletettem a hagymát pirulni.
Amigy a hagyma pirulgatott, párolódott, hideg vízben megmostam a körmöket és leperzseltem a rejtőzködő szőröket. Szerencsére nem sokat találtam. A hagymába beledobtam az összevágott fagyott zöldpaprikákat (ilyentájt friss zöldpaprika csak aranyért kapható és az íze sem az igazi). Volt benne csuma is, amit én külön kedvelek az erőteljesebb paprikaíz miatt.
Türelmem elfogytán beleszórtam a paprikát, fűszereket és a megaprított fokhagymát.
Jól felkevertem és egy kicsit hagytam pirulni is a paprikát, de csak éppen egy kicsit. Apránként elkezdtem a körmöket beledobálni, felkeverni.
A végén még beletettem az összedarabolt csülköt és a három darab oldalast is.
Pörköltem/kevertem és pörköltem/kevertem és pörköltem-kevertem, míg a húsok saját levet engedtek. Ez bizony kemény munka volt, mert folyamatosan keverni kellett, nehogy leégjen a paprika vagy valami más és 40 percig csak azt tudtam csinálni. A fakanál nem is bírta a gyűrődést, egy komoly fémlapátot kellett bevetnem.
 |
 |
 |
 |
Ekkor felöntöttem egy liter vízzel, lefedtem és magárahagyam, hogy kipihenjem a fáradalmakat.
Egy bő óra múlva meghámoztam 6 nagyobb szem krumplit, hasábra vágtam és egy kk köménnyel, sóval feltettem főni a hátsó lángra.
Ekkor a pörkölt is kapott még egy kis vizet, mert szeretem a szaftját.
Másfél óra múlva jutott eszembe, hogy a krumpli még a tűzön van, gyorsan lekapcsoltam. Szerencsére ez szép rózsa krumpli volt, nem főtt szét!
További másfél órát rotyogott a köröm, amit a végén egy kis veresborral szédítettem
és két ilyen tányérral bepakoltam belőle.
Persze szinte azonnal beájultam az ágyba a koleszterol lökettől, de nem tudom, ettem-e valaha jobbat, mint a mostani volt. A színe és íze nagyban dícséri Farkas András paprikakészítő mester munkáját!
Tanulság is van: az oldalas felesleges volt a pörköltbe, legközelebb nem teszek bele, a csülök viszont jó bele.
