Biztos van másféle is, csak én még nem találkoztam vele. Tavasz végétől késő őszig folyton enném a tökfőzeléket. Hidegen, melegen, bármikor.
Csak nem tudom megfőzni. Próbálkoztam már sokszor, de valamiért soha nem sikerült. Szerencsére a feleségem főzi a világ legjobb tökfőzelékét és mindezt úgy, hogy még meg se kóstolná, annyira utálja! Most viszont nincs itthon, hát megpróbáltam újra.
Még van kapor, van tök is. A kispiacon volt 25 kilós vagy három darab. Nem tudom elvitte-e valaki, de annyiból nem merem vállalni. Edény még csak-csak volna hozzá, de a bendő ...
Kell hozzá egy fiatal tök (ez kb 80 dekás volt).
Kettévágtam és kiszedtem a magját evőkanállal. Ebből elvileg lehetne hamis húslevest is főzni, de inkább maradok az igazinál.
Meg is hámoztam, bár annyira fiatalka volt, hogy maradhatott volna a héja.
Előszedtem a maradék libazsírt, amiből két evőkanálnyit a lábasba tettem és egy ek liszttel rántást készítettem. Én rántással szeretem, van aki habarja.
A hámozott tököt legyalultam 3x3 mm-es csíkokra (ekkorára vágja a tökgyalum). Ez a V Szeletelő a világ nyolcadik csodája!
Besóztam és egy löttyintés ecetet is öntöttem rá. Sajnos nem mértem, hogy mennyit, vagyis nem tudom legközelebb sikerül-e.
Szedtem a kertben egy csokor kaprot, felvágtam apróra és a rántásba kevertem.
A besózott tököt kinyomkodva rátettem a kapros rántásra.
Egy kávéskanál pirospaprikát és 2 dl tejfelt kevertem még bele.
Sűrű volt, öntöttem bele fél liter friss házi tejet és a kicsavart töklevet is. Kellett bele a plusz só és az ecet is. Nyáron inkább kovászosuborka levét használnám, de hát a poszt készültekor az még nincs, mert a tavalyit megittam.
Egy másik kiscsokor kaprot is megvágtam és a főzelékhez adtam. Elrejtettem benne egy paprikacsumát, mert a feleségem mindig rak bele azt is.
Főztem 10 percig, majd megkóstoltam:
Hiszitek vagy sem, de SIKERÜLT! Pont olyan, ahogy szeretem és ahogy a feleségem készítené!