Soktízéves hagyomány, hogy sültcsirkét eszünk és a mennyiség is változatlan. A teljes menüt nem részletezem, de volt előtte nagyarányú húsleves marha oldalasból, csontból és rostélyosból, valamint mákosguba, de az egy másik poszt témája.

Kettő nagyméretű kapirgálós baromfi kerül a pulykasütő lábasba. A fűszerezés kicsit változik, de az alapfűszer a rozmaring, amihez a család ragaszkodik. Sajnos pont a beidegződések miatt nem süthetek mást - mint más családoknál a halászlé/rántotthal/majonézes krumpli kombó. Szerencsére a vasárnapi húsleves/rántotthús már nem divat nálunk :)

4 nappal a nagy esemény előtt befutott két kövérebb madár. Az aprólékját különpakoltam a fagyasztóba és szidtam a felmenőjét szaporán annak, aki kopasztotta. Zsír híjján sem volt a csirek, de amit elértem, kiszedtem belőle és külön edényben kisütöttem a szűk időkre.

A megtisztított csirkéket beszórtam majorannával, csöpp kakukkfűvel és száritott rozmaringgal. Egyesével műanyag zacskóba kerültek, és a "nagyvilág a hűtőm"-ben pihengettek 4 napig. Volt vagy -4 odakinn, nem féltem, hogy baja lesz, bár majd medvedoki jól leszúr érte :)

Eljő az ünnep, elő hát a madarakkal. Most már alaposan besóztam, mert nincs szomorúbb dolog mint egy sótlan sültcsirke, viszont ha a szárazpácba sót teszek, az kiszívja a levét, ami még szomorúbb lenne. Bele is próbáltam a jénai fedeles tepsimbe, de bizony nem fértek bele. Miért van az, hogy minden évben megpróbálom és soha nem jön be? Maradt hát a jó öreg liba/pulyka/kacsasűtő ovális fedeles lábos. Ott szépen megpihenhetnek a sütőben is.

Eddigre a húslevest is bezöldségeltem és feltettem a krumplit a püréhez.

Megtisztítottam 6 fej hagymát (és később még kettőt, mert kevésnek bizonyult), valamint szedtem friss rozmaring ágacskákat a bokorról. Ezt a rozmaring bokrot már vagy öt éve mindig behozom télire a hidegszobába, ahol szépen virágzik és ellát friss ágakkal.

A csirkék mellbőre alá egy fakanál segítségével bedugdostam a rozmaring ágakat, meg tettem egyet-egyet a hasukba is. Spárgával szorosan összekötözem - a puhára sült csirke szétesne, amikor a végén a pirításhoz forgatom.

Felkarikáztam a hagymát vastag szeletekre, amivel megágyaztam a két csirkének. Volt a füstölt főtt lapocka felvágottról zsírosabb bőrős rész, amit nem dobunk ki, hanem ilyen alkalmakkor (vagy tojásban) sütünk ki. Most szépen beburkoltam a madarakat vele, amit újabb hagymakarikákkal zártam le.

Igy ahogy van, betoltam a 180 fokos sűtőbe lefedve mintegy két órára.

Fontosnak tartom itt megjegyezni, hogy ez alkalommal nem tettem sem almát köré és bele, sem hagymát a hasába. Fokhagymát sem kapott - csupán az említett fűszereket. Na jó - a tetejére daráltam kis borsot. Szerettem volna minimalizálni a hozzáadott ízeket, hátha kiérződik a friss kapirgálós baromfi íze a végén.

Nem érződött ki ...

Mig a csirke sült, elkészítettem a krumplipürét. Felforraltam egy liter tejet egy evőkanál sóval, odakészítettem 15 dkg vajat és nekiláttam a forró krumpli hámozásának.

Idén trükköztem - és segített: a villára szúrt hajas krumplit 10 másodpercre hideg folyóvíz alá tettem. Pont addig volt hideg a héja alatt, míg azt lehúztam és így nem égett pirosra a kezem! A nagy jénaimba öntöttem valamennyi tejet, vagdostam a vajból és belepasszíroztam a krumplikat, amit folyamatosan töltögettem a tejjel és vajjal is. Amikor végeztem, botmixerrel habosítottam. Ezt azért szerettem inkább, mert maradt benne kis darabos krumpli is.

Amikor a csirkét már jónak itéltem, kitettem egy lapos tepsire, és visszaküldtem a sütőbe 220 fokra + a grillt is bekapcsoltam rá, hogy megpiruljon a bőre ropogósra. 6 perc alatt mindkét oldala piros lett, viszont fényképezni ezta  fázist elfelejtettem. A lábasban maradt hagymás szaftját felöntöttem 2 deci száraz fehérborral, mert túl sós volt, összeforraltam és botmixerrel pürésítettem gravynek. A baromfit nagy tálra kitettem és szétbontottam kezelhetőbb darabokra.

Volt, ki a gravyt a hús mellé öntötte

és volt aki a pürébe készített mélyedésbe tette

Családi szokás, hogy a kutya-macska is kapnak ilyenkor ajándékot. A gyerekek már kiskoruk óta a zsebpénzükből összeadtak egy csirkérevalót, nekem pedig meg kellett sütni az állatoknak. Persze ezt a baromfit nem fűszerezem - csak a csirkés lábasban sütöm meg.

A macska kap egy teljes combot belőle, a kutya meg a többit a szaftjával egyetemben. Sajnos a macskánk eléggé vén már, és ügyetlen is. A combról lerágta a csont porcogós részét, majd elment aludni. Másnap reggel ő ébresztett: odacsalogatott a táljához és nyávogott. Szét kellett cincálnom a combot villával, mert nem tudta megenni! A kutya kitépte a másik combot és elvonult, hogy megeszi. A nagyobb darabokat soha nem a tálja mellett eszi, hanem valahol a kertben.

Valami okból most visszajött ....