Márminthogy ötvenvalahány évvel ezelőtt végeztünk az általánosban :) Eddig a padtársam szervezte és főzte a bulikat, de idén bevállaltam, hogy elkészítem. Készült lista, hogy miket főzök, amiben a lecsó is szerepelt, de valahogy azt kicsit elhanyagolták a szervezéskor. Szerintem viszont a legjobb előétel, amit valaha is készítettem :)

Szezonja van! Most szines már a paprika, ress a hagyma és mézédes a paradicsomom. Szerencsére volt még a tavalyi békéscsabai kolbászból is! A szalonnákat magam füstöltem, viszont nekem van egy fontos alapanyag, amit nem hagyok ki a lecsóból: a főtt füstölt császárhús!

Mivel időszűkiben voltam, gyorsan kellett dolgoznom. Pikk-pakk összeszedtem az alapanyagokat:

• 2,5 kg szines lecsópaprika meg 2 kápia is
• 1,5 kg frissen szedett ökörszív paradicsom a kertből
• 1 kg vereshagyma (még adtam hozzá 2 darabot később)
• 1 bő arasznyi békéscsabai kolbász (már összezsugorodott a bélben)
• 25 dkg főtt füstölt császárhús
• 5 dkg szalonna
• 5 dkg húsos szalonna
• 1 szép szalonnabőrke
• só

A húsárut felkockáztam közepesre. Mind beleszórtam a nagy fazekamba, amit az indukciósra tudok tenni a teraszon (35C volt odakinn ...). A nyolc hagymát nagy laskára daraboltam, mert már Cserna-Szabó és Bächer is megirta, hogy a lecsónak nem szaftja van, hanem szottya, amihez a hagymát nagyobb darabokban kell hagyni! Egy kis kacsazsírt adtam még a szalonnákhoz, hogy szépen megpiruljanak.

A kolbászt vágni már nem nagyon lehet ebben a korban, inkább csak morzsákra darabolni. Belezúdítottam a szalonnás zsírba, hogy egy kis piros színt is adjak a lecsóhoz (nomeg persze a kolbász ízét is). Sokáig nem sütöttem, nehogy a paprika megégjen benne, ezért inkább gyorsan hozzáadtam a hagymát. Az garantáltan lehűti az egyveleget. Szépen megdinsztelődött a hagyma a zsíron, míg odabenn dolgoztam a paprika és paradicsom feldolgozásával.

Én a "paradicsom először" módszer híve vagyok, mert szeretem a ropogós paprikát! Így aztán feldaraboltam, amennyi csak volt. Hozzáadtam a megdinsztelt hagymához, majd magára hagytam rotyogni.

Csodás színekkel ajándékozott meg a madaras a lecsópaprikával. Jó nagy kupac lett belőle! A paradicsom már összefőtt, a héja eltűnt (felpenderedett). Kicsit megsóztam, mert igencsak édes volt.

Eljött az ideje, hogy beletegyem a felvágott paprikát. Ez is olyan egyéni szokás, ki hogyan szeleteli fel a paprikát. Van aki karikázza, van aki hosszában aprítja, és vagyok én, aki negyed/fél karikákat vág. Minden esetre belekevertem a paradicsomba a paprikát is. Ezt már csak addig főztem, amíg a paprika még ress volt.

Ahhoz képest, hogy vacilláltak a vendégek, kell-e lecsó, igencsak gyorsan elfogyott.

Volt ugyan kis maradék, de azt elvitték öten kisdobozban :)

Cserében megörvendeztetlek benneteket feleségem csodás virágával.

Még nem nyílt ki az összes bimbó ...

A lecsó csodás. Szezonjában meg a legjobb eledel, amit ehetnék. Egyetek ti is!