No nem belőlük főtt a leves, hanem velük. De menjünk vissza Ádám-Éváig.
Jó pár éve nem vetettem már babot, de Kistesó tavaly rágta miatta a fülem, merthogy úgy megenne egy jó szárazbab levest. De nem ám zsenge fejtett babból, hanem zörgősre száradtból. Amikor még termesztettem, sajnáltam a pénzt a drága vetőmagra, vettem inkább a piacon fél kiló tarkababot, abból vetettem, a maradékból meg kijött egy kis adag leves. A csíraképességgel nem volt gond, legalább 95 %-a kikelt, igénytelen, alacsony bokrok lettek, júliusra be is értett a termés. Idén is így jártam el, persze variáltam megint. Volt príma bab a zöldségesnél, de volt egy másik fajta is, majdnem ugyanolyan, de kicsit ducibb. Abból vettem. Hiba volt. Elvetettem a Hegyen a magot, a maradékkal hazafelé beállítottam Kistesóhoz, kezébe nyomtam a zacskót, és elújságoltam neki, mit vetettem.
- Hát, az a helyzet, hogy mostanában nemigen esszük a szárazbabot - így Ő.
- Fasza - mondtam -, de nem fogom kikapálni.
- Tudod, mit kellene vetni?
- No mit?
- Ceruzababot.
- Hát, ha kijössz öntözni meg kapálni, akkor vetek.
- Ó, akkor nem kell.
Volt időm kigondolni, mit is kezdjek vele, odébb volt még a szüret.
Aztán ahogy nőtt a növény, egyre gyanúsabb lett. Nem akart bokrosodni, hosszú kacsok indultak el az ég felé. Rábaxtam a sompolygásra, ez bizony futóbab lett - konstatáltam. Szerencsére beérett a cukorborsó, kinyűttem, a támrendszert meg átköltöztettem a bab mellé. Kapáltam, öntöztem ha kellett egész nyáron, de igen nyeszlett lett. Augusztus végén úgy látszott, érdemes szedni belőle egy adagot. Végigböngésztem, lecsipegettem, ami érettnek tűnt.
Otthon kifejtettem, lett vagy 80 deka. Látszott, hogy némelyik még lóghatott volna egy kicsit a szárán, de legalább jó zsenge volt. Lefagyasztottam, és egész héten törtem a fejem, mit főzzek belőle.
Az első opció a babgulyás volt. De babgulyás ugyebár nincs füstölt csülök nélkül, csakhogy a marhahús és a bab már magában is komoly veszélyforrás, füstölt hússal viszont borítékolható egy kapitális köszvényes roham. Itt jött az első kompromisszum, kitaláltam, hogy csemege debrecenit rakok hús gyanánt a levesbe. Pénteken hazafelé aztán szomorúan konstatáltam, hogy debreceni nincs a boltban. Második kompromisszumként cserkészkolbász és kétféle füstölt kolbász helyettesítette azt.
Innentől elhárult minden akadály, délután még elugrottam a kertbe gyökerekért, ezért-azért, a babot meg este kivettem a fagyasztóból.
Hozzávalók:
- 70-80 dkg zsenge fejtett bab
- 3-4 szál sárgarépa
- 2-3 szál petrezselyem gyökér a zöldjével együtt
- 2 kisebb fej vöröshagyma
- 3-4 gerezd fokhagyma
- 2 kisebb kápia paprika
- 2 paradicsom
- 40 dkg valamilyen kolbász
- fél zellergumó
- 450 g 20 %-os tejföl
- 2 púpozott evőkanál búzafinomliszt
- 2-3 babérlevél
- só
A csipetkéhez:
- 1 db M-es tojás
- 1 jó csipet só
- liszt szükség szerint
Hét közben volt egy üres félórám, összedobtam a csipetkét, hogy arra se legyen majd gond, aztán egy dobozban a fagyasztóba tettem.
A kolbászokat felkarikáztam és kicsit kisütöttem. A cserkészkolbász eléggé ragaszkodott volna a lábas aljához, minden bizonnyal a bőkezűen hozzáadott sertésbőrkének köszönhetően.
Kiszedegettem a kolbászt, majd a visszamaradt zsíron megfonnyasztottam a laskára vágott hagymát.
Hozzáadtam a gyökereket, megpirítottam.
Beletettem a babot, a többi zöldséget és a babérlevelet.
Felöntöttem vízzel, sóztam, és fedő nélkül, kis lángon puhára főztem.
Míg főtt a leves, a tejfölt a liszttel és kevés vízzel kikevertem.
Mikor már csaknem puha volt a bab, a fagyasztott csipetkét párszor az asztalhoz csaptam, mivel összefagyott, majd a levesbe tettem.
Jó tíz perc kellett, hogy a tészta megpuhuljon.
Hőkiegyenlítés után behabartam a levest - bár már amúgyis elég sűrű volt -, és kiforraltam.
Legalább öt éve nem ettem babot, most nagyon jól esett. Ízes volt, puha, laktató. Egy-egy karéj kenyér azért elment mellé. Kistesó is átóvakodott vasárnap, hozta a kislábost, ugyan, adjak már egy kicsit, olyan jóízűen meséltem róla.
Persze a bokám kedden már jelzett, de rémélem, csak a vasárnapi ásás hatása, mert bizony a Hegyen piszok kemény a föld mostanság.