Éhes voltam, és ez rányomta bélyegét a tetteimre. Kóvályogtam a kamrák és a csodahüttõ közt, mit kéne fõzni, ami megnyeri a feleségem tetszését is, de engem is jóllakat. A lencsét már tegnap említettem neki, ezért elsõsorban ahhoz kerestem (például lencsét is). Találtam egy kisdoboz Szuper Füstölt Csülök elnevezésû dobozt a csodahüttõben. Akkor a lencse tán mehetne is. Igenám, de csak 35 deka lencsét leltem. Volt viszont felesborsó - gondoltam jó lesz rántás helyett.

Levesnek pedig a hagymaleves ugrott be, azt rég ettünk. No, akkor ez lesz az ebéd.

A hagymaleveshez találtam fehér hagymát is, a kettõ féle keveréke jobb ízt fog adni. Ez a világ legegyszerûbb levese, tán csak a kõleves szimplább ennél. Amerikában tanultam, ahol francia hagymalevesnek hívják.

• 2 fej vereshagyma
• 2 fej fehérhagyma
• 2 dkg vaj
• 1 ek marha kivonat (2-3 leveskockával helyettesíthetõ)
• 1 kk liszt
• 3 dkg keménysajt

A hagymát félcentis félkarikákra vágtam, a vajat egy másfél literes fazékban felforrósítottam (csak egy kis darabot a képen láthatóból). Megfuttattam a forró vajon a hagymát, de csak rövid ideig - nehogy elpuhuljon. A végén a kanálka liszttel megszórtam, bár én általában liszt nélkül fõzöm.

A marha alapból egy evõkanálnyit hozzákevertem a hagymához, és hagytam picit lesülni (a vejem is akkor szerette a lányom főztjét, amikor az kicsit odakozmált - így szokta meg otthon). Ezután felöntöttem 1 liter vízzel, felforraltam és 3 perc múlva le is zártam alatta a lángot.

Egy müzlis tálkába kimertem a levest (mert lusta voltam felmenni az emeletre a speciálisan erre a célra vett hagymaleves tányérért). Egy kis karéj alpesi parasztkenyeret megpirítottam. Erre reszeltem egy kis sajtot, majd a sajtos felével lefele beletettem a levesbe. A tetejét lefedtem szeletelt sajttal és beküldtem a grill alá. Addig sütöttem, míg a sajt elkezdett szinesedni és bugyogni.

Második fogásnak készült a lencse. Ezeket gyûjtöttem be hozzá:

• 35 dkg lencse (nem kell beáztatni)
• 15 dkg feles borsó (zöld)
• 1 vereshagyma
• 1 lime (mert citrom nem volt itthon)
• 1 ek mustár
• 1 tk cukor
• 25 dkg maradék lefagyasztott fõtt füstölt csülök a levével együtt
• 1 fakanálnyi zsír
• 4 babérlevél a bokorról

A felesborsót forró vízben beáztattam, majd amíg a leves készült, a mikróval idõnként ráforrósítottam. A hagymát kettévágtam. Az egyik felét irinyó-pirinyó kockákra vágtam, amire késõbb lesz szükségem, a másik felet egy picit nagyobbra daraboltam.

Zsírt tettem a lábasba, amin elkezdtem a hagymát pirítani (nem dinsztelni!) Félúton beletettem kettõt a négy babérbõl, süljön az is a zsíron.

Egy kis tálkába cukrot tettem, amibe reszeltem egy kicsit a lime héjából. Belefacsartam a levét (és ismét lett egy citromcsepp fényképem). Egy kanál mustárt adtam hozzá, majd jól elkevertem és félretettem. A botmixerrel eldolgoztam a (babértól megszabadított) felesborsót, de egy kicsit híg lett. Sebaj, kivettem a lébõl két merõkanálnyit, és beleöntöttem a lencsét.

Hozzáöntöttem a félretett mustáros lime levet, valamint a csülökrõl annak fõzõlevét. Az aprózott hagymát is belekapartam a deszkáról. Szeretek hagymát fõzni a hüvelyesekbe ilymódon. Kicsit féltem, hogy túl sós lesz a csülöklétõl, de még adnom is kellett hozzá kis sót. Fõztem vagy 45 percig, ami alatt a lencse szép lassan beitta a levet, így a kimert részt is visszakevertem bele. A végén hozzáadtam a csülök húsát (a bõrt félretettem magamnak, mert önzõ vagyok).

Már csak meg kellett ennünk. Magamnak beletettem a forró lencsébe a csülök bõrét, amit az fel is melegített rendesen. Feleségem nem lelkesedik a bõrökért - mindig átpakolja az én tányéromra ...

Egymásra néztünk a feleségemmel: baromi jó íze volt a lencsének, de csak nem lehet kispórolni belõle a rántást. Pedig én most megpróbáltam.

Ha nem is 30 perc, de egy óra elég volt ennek a két fogásnak az elkészítésére.