A lyányomék mélyhűtőjét nézegetve kezembe került egy vákum csomag, egy farmról származó, felaprított ökörfarok (na jó, csak marhafarok). A dátumot nézve ezt még tavaly vettük, mikor ott voltam, de ez egy sokcsillagos mélyhűtő, nyoma sem volt fagykárnak, vagy ilyesminek.
Bár a kép életlen lett, de a leves semmiben sem hibádzott. Az illata is tökéletes - semmi hűtőszag. Szóval elhatároztam, hogy megfőzöm egy pici csavarral, hogy a vejem is szeresse.
Elég sokminden kellett hozzá:
- 1 kg marhafarok
- 1 vereshagyma
- 1 salotta hagyma
- 2 szál újhagyma
- 4 sárgarépa
- 1 zellerszár
- 1 ujjnyi gyömbér
- 1 kis csokor petrezselyem
- 1 marék csempészett aszalt fehérgyökér (ott nincs a boltokban, csak paszternák)
- 1 liter marha alaplé
- 2 ek olivaolaj
- 1 ek só
- 2 ek liszt
- 1 ek paradicsompüré
- 1 darabka szerecsendióvirág
- 1 kk bors
- 5 szegfüszeg
- 1 babérlevél
- 2 szál kakukkfü
- 1 tk libanoni hétfűszer
Egy négyliteres fazékban olajat hevítettem. Közben lezsíroztam a farkat, mert a lyányom nem szereti a zsíros részt. A levagdosott faggyút/inakat felaprítva az olajba tettem kisülni. A csigolyákat pedig megliszteztem.
 |
 |
 |
 |
A pirosra és ropogósra sült dolgokat kivettem kistányérba (menet közben elropogtattam). A lisztes húst körbepirítottam a zsiradékon, majd tányérra tettem. Maradt a finom pecsenyezsiradék.
 |
 |
 |
 |
Felvágtam a hagymaféléket, majd még a zellerszárat is. Sőt, ha már így benne voltam a szeletelésbe, a sárgarépa is apró lett. A hagymát, zellert a forró zsiradékra tettem, megdinszteltem.
 |
 |
 |
 |
Visszatettem a húst és felöntöttem az alaplé felével. Beleszórtam a szárított gyökeret, a fűszercsokrot (babér, kakukkfü, petrezselyem), belereszeltem a gyömbért és rákanalaztam a paradicsompürét is. Végül a hétfűszer kivételével az összes szárazfűszer is belekerült egy teatojásba rejtve. Kapott egy kanál sót is a fazék.
 |
 |
 |
 |
Három órát lassú tűzön főztem. Az utolsó órában a sárgarépát is beletettem, és a kóstolás alapján még utánasóztam. Az utolsó lépésként megszórtam a hétfűszer keverékkel. Fantasztikus illat terjengett a levegőben!
A nagylyány leszűrte a levesét, lecsipkedte a hús a csigolyáról, és jól belakott belőle. A vejem nem is szólt egy szót se, csak ette és ette és ette :)
Az unokát se kellett félteni, megette az egész adagját.
Ez a libanoni fűszer elvitte arabosra a levest, de ez egyáltalán nem ártott meg neki. Ha a feleségem szeretné, neki is főznék ...
