Szerencsésebb blogtársaim már erdei gombával készítenek finomságokat. Nekünk, pestieknek, csak csiperke jut. Nem panaszkodom, feleségem (aki gyűlöli a gombát - is) most is megörvendeztetett egy doboznyi barna csiperkével. Annak már majdnem gombaíze van :)

Pizzaszeletvágó olvasónk emlitette szerencsés gombaraguját csirkés újkrumplival. A csirke nekem nembejön, meg a ragut is kicsit másképp készítem (nálam a tejszín gyakran használt alapanyag a főzéshez), de mindenképpen ő inspirálta ezt az étket.

Mivel ezt csak én eszem, ezért a gomba kivételével csak kevés alapanyagot gyűjtöttem össze:

• 35 dkg barna csiperke
• 25 dkg parázskrumpli
• 1 fej vereshagyma
• 3 girizd újfokhagyma
• 2 szál újhagyma
• 2 ek petrezselymes vaj (a spárgakóstolásból maradt)
• 1 kis csomó petrezselyem
• 3 dkg vaj
• 2 ek kacsazsír
• 1/2 dl tejszín
• 1/2 dl fehérbor
• 1 kk liszt
• 16 tekerés feketebors
• só

A vaj jobboldalt sasol, a képről hiányzó további összetevők menet közben kerültek az ételbe.

A krumplit megáztattam, úgy kicsit könnyebb leszedni azt a héjat, ami amúgy is le akar jönni. Mivel csak én eszem, nem nagyon kapirgáltam - szeretem héjastul. Minden szemet négybe vágtam (válogatott krumpli volt - EU konform mérettel :). A vajat serpenyőbe tettem, felhevítettem, a krumplit megsóztam. Adtam még egy kanálnyi olivát a vajhoz (nem kellett volna - a végén, petrezselymezés előtt, le is öntöttem a felesleget) és beleborítottam a sós krumplit. Összeráztam, hogy a zsiradék bevonja, majd lefedtem, hogy párolódjon.

A hagymát felkockáztam, az újhagymákat felkarikáztam. Az új fokhagymát csak megszabadítottam a héjátol, és késlappal kicsit megtörtem. A kacsazsírt felhevítettem, amibe utána a hagymákat beleszórtam. Fedő alatt pároltam. Ezalatt a gombát negyedeltem, megszórtam morzsolt oregano, kakukkfü, majoranna keverékével és rátekertem sok feketeborsot a darálóból. A fazékba borítottam, majd lefedtem, és szintén pároltam - a gomba jó sok levet fog ereszteni, abban főjön. (Majd jön A Fickó, és megjegyzi, hogy gombát csakis forró száraz serpenyőben pirítunk, mert akkor koncentrálódik az íze! Én akkor is a saját levében főzöm meg...)

Eközben a petrezselymet felvágtam a szokásosnál nagyobb darabokra. Szórtam belőle a gombára, amibe beleöntöttem a kis fehérbort is, nomeg egy kis sót szórtam rá, mielőtt újra lefedtem. A maradék petrezselymet, meg a petrezselymes vajat a krumplira tettem, ami ekkorra már szépen megpirult, és a zsírját is levettem (kb 20 perc alatt puhult meg, párolgott el a saját leve és lett piros kérge). Összeráztam, és késznek nyilvánítottam.

A gomba megfőtt, de nekem kicsit híg volt a leve, meg elég blend is, ezért adtam hozzá a kis tejszínt, és a mokkáskanálnyi lisztet is (keményítőt is használhattam volna a sürítéshez, vagy egy kis részét botmixerrel pépesíthettem volna, de nekem egyelőre még csak a liszt jut eszembe, ha süríteni kell. Majd megtanulom a következő hatvan évben :)

Felforraltam, hogy a liszt kifőjön, és eltűnjön az íze - az nem kell, csak az állaga ...

Tálaltam magamnak a ragut krumplival. Mit mondjak, valahogy nem igazán jó párosítás. Az újkrumpli nem egy szaft felvevő körítés, viszont imádom!

Közben a feleségem egy finom kapris paradicsomsalátát alkotott

amit szintén petrezselyemmel bolondított :) Csak azt nem tudom, mihez szeletelte a paprikát ...

Finom a gombaragu, a krumpli is, de a legjobb a saláta volt!