Bár A fickó szerint még nincs igazi szabadföldi paprika, nekem azért csak sikerült szednem a veteményesemben egy rendes lecsóra valót. Már igazán ideje volt, hogy beérjen, annyira szerettünk volna lecsót enni.

A lecsófõzés hírére hagyma olvasónk is beindult, és megcsinálta a világ legkirályabb lecsóját a feleségével. Képet ugyan nem küldött, de hiszünk neki. Az enyém nem biztos, hogy olyan jó, de nekünk megfelelt. Ahogy PO mondaná, indulhat a kocsmai verekedés, ki hogy készíti a lecsót. Én így:

Megszedtem a tálat paprikával. Paradicsom még nem érik, ezért az a piacról van. Összekészítettem majdnem mindent:

• 1,5 kg zöldpaprika
• 70 dkg paradicsom
• 40 dkg vereshagyma
• 5 dkg füstölt szalonna a zsír miján
• 10 dkg füstölt húsos kolozsvári szalonna
• 80 g saját paradicsompüré, mert nem nagyon bíztam a bolti paradicsomban
• 15 cm tóalmási csípõs kolbász (amit elfelejtettem kikészíteni)
• 30 dkg virsli

Nekem ennél több nem kell egy jó adag lecsóhoz.

A szalonnát felkockáztam, és nagyon kis lángon kisütöttem zsírjára. A kolozsvárit felszeltem, és kettéválasztottam. A zsíros rész is ment a szalonna mellé. A húsosabbját és a kolbászt apróra daraboltam. A szalonnát addig sütöttem, mig pörcösre kisült.

A hagymákat durvára vágtam, hogy legyen mit harapni rajtuk, nem a szaft készítése a feladat, mert a lecsónak nem szaftja van - állítja Cserna Szabó András - hanem általa szottynak nevezett leve, ami a méretesre felvágott hagyma, paprika és paradicsom kifőtt leve. Ráborítottam a zsírra, majd egy perc múlva megkapta a kolbászt és a kolozsvárit is. Szépen összesültek, ment hát bele a feldarabolt paradicsom. Én a lecsófõzõk azon táborához tartozom, akik a paradicsomot fõzik meg elsõre. Így a paprika nem fõ ronggyá, míg a paradicsom héja összepöndörödik. A kép lett csak életlen - a késeim dolgoztak.

A paprikákat kicsumáztam, és a használható csumákat elmentettem, mert nekünk mindenbe kell csuma.

Hosszában feleztem, majd karikáztam. Így végül is félkarikákra kaszaboltan az egészet, míg a paradicsom megfõtt. Ekkor hozzáadtam még a fûszeres paradicsomszószomat és belekevertem a paprikát. Mintegy tizenöt perc alatt a paprika is összeesett, gyakorlatilag kész a lecsó.

Keveseltem a kolbászt, ezért elõvettem a csodahüttõbõl egy csomag finom cseh virslit, amit a tavaszon hoztunk Cesky Krumlovból (40% borjúhús, 35% disznóhús). Az idióta csomagolási egységek ott se szokatlanok... Felkarikáztam 4 párat belőle, és a lecsóba borítottam. Ártani csak nem fog.

Már csak a teraszra kellett kivinni, mert csodás idõjárás volt.

Jutott a kanalakba minden, mi szem-szájnak ingere, még Mary is megnyalná a száját :)

Érdemes Cserna-Szabó András esszéjét elolvasni a lecsóról!

Az utolsó adagra ráütöttem két tojást, mert fehérjehiányom volt ...

Update:

Sikerült ma egy újabb kis adag paprikát leszedni a kertben - sajnos csak 75 deka volt. Ezt arányosan hozzáadott paradicsommal és hagymával ugyanígy elkészítettem mínusz virsli. Egy ülésre megvacsoráztuk ketten, kovászos uborkával. Többre nem számítok, mert csak pár bokrot ültettem korai evésre.