A fiam imádja a gesztenyetortát, meg a marcipánt is. Általában valamilyen torta készül neki az elõbbieket felhasználva. Idén elõször készítettünk marcipánt házilag, mert akciósan lehetett mandulaliszthez hozzájutni az Aldiban, nomeg kiváncsiak voltunk, mennyire bonyolult dolog.

A formával mindig bajban vannak a lányok. Volt már maci, szív, sõt rendes zöld dinoszaurusz is pikkelyekkel! Idén a kicsilyány dobta fel az ötletet: legyen egy horrorisztikus emberi agy a torta... Hááát, én nem lelkesedtem, de ám legyen.

A marcipánhoz 2 zacskó mandulaliszt és egy zacskó porcukor járt - ez az 1:1-es, vagyis a legjobb minõségû marcipán keverési aránya.

A cukorból 115C fokos cukorszirupot fõztek, amit hagytak kihülni kicsit, hogy kezelhetõ legyen.

Közben a mandulát átszitálták finom szitán, és a fennmaradt durvább részeket még átdarálták a kávéõrlõvel. A marcipánba csak liszt finomságú mandulát illik tenni.

A cukorszirupot kézhõmérsékletre hûtötték. Kell hozzá egy kávéskanálnyi barackmag vagy keserûmandula aroma, amit már a robotgéppel kevertek hozzá. Hozzáöntötték a cukorszirupot a mandulaliszthez, és addig keverték, míg egyenletes nem lett.

A masszát szilikonspatulával összeszedték a keverõtálban, majd egy gombóccá gyúrták, amit folpackba csavarva a hûtõbe tettek egy fél órára.

Ezalatt elkészült két ovális félgömb <sic>, amit egy jénai kacsasütõ tetejében sütöttek formára. Maga a tészta közönséges vizes piskóta volt. Sok vékony szeletre vágták, amit megkentek a gesztenyekrémmel (ez utóbbi receptjét elfelejtettem lejegyezni, de alapvetõen gesztenyepüré, cukor, tejszínhab keverékébõl áll). A marcipánt is kinyújtották 2 mm vastag lapra. Ezzel beburkolták a kívül is bekent tortát. Lett belõle egy fél forgásellipszoid (forgass meg egy ellipszist, majd az így bezárt teret vágd ketté :). Õk persze nem így titulálták, hanem csak szimplán "agyacska" néven szólongatták ...

Most jött a neheze: meg kéne csinálni az agytekervényeket, hogy valósnak látsszék. Igenám, de a marcipános változat kb 2 cm vastag burkot eredményezett volna, annyi mandula meg nem volt sem itthon, sem az Aldiban. Maradt a piros ételfesték és egy ecset. Hogy valamennyire horror is legyen, belevágtak egy kést, amibõl csurgott az ételfesték.

Már csak a gyertya és az évek számával egyezõ csokis gesztenyeszív volt hátra.

A gyertyákat egy levegõvel elfútta az egyhén szólva sokkolt ünnepelt.

Megigértette a lányokkal, hogy a jövõben inkább valamilyen konzervatívabb tortaformában gondolkodnak ... Ettõl az apró bakitól eltekintve a torta elég gyorsan elfogyott, mert az íze csodás.