Egyszer volt rendes hideg a télen, szilveszterkor. Akkor viszont egy szomszédunk invitált meg minket szilveszteri kocsonya és palacsinta partira. Kocsonyában jó a fiú, palacsintát még tanulnia kell.
Hatodikára virradó éjszakára kivételesen fagypont körüli éjszakát jósoltak, így gyorsan elrohantam egy kis adagra valóhoz alapanyagokért, mert nehogy mán saját kocsonya nélkül maradjunk ...
Általában nagyon zöldséges, és fokhagyma nélküli kocsonyákat fõzök, de most gondoltam, hogy szakítok a hagyománnyal, és csak minimálisan zöldségelem:
- 4 fél köröm (hogy miért kell a körmöt felvágni?)
- 2 húsos elsõ csülök
- 1/4 m2 sertésbõr
- 3 vereshagyma
- 2 fej fokhagyma
- 1 szál gyökér
- 1 szál sárgarépa
- 1-1 szelet zeller és karaláb
- 1 csilipaprika
- feketebors
- szerecsendióvirág
- só
Úgy három liternyi vizet felforraltam, amibe a szõrtelenített disznóalkatrészeket fehéredésig megabáltam, hogy a kocsonya leve átlátszó legyen. Persze a roppant lassú felforralás is segít. Az abálólevet áttöltöttem egy másik fazékba, ahol belevágtam még 6 farhátat, és meg is van a kutya kajája egy hétre. Az abált darabokat leöblítettem, a fazekat kimostam, és 7 liter vízben feltettem a gázra. A hagymákat megmostam, a zöldségeket meghámoztam, és nagyobb darabokra vágtam. A csilibõl kivettem a magját, ne csípjen annyira. Szép lassan felforraltam az egészet. Az egyik fokhagymafejet összezúztam kés lapjával, és a teatojásban tettem a lébe.
 |
 |
 |
 |
Forraltam pici lángon öt órát, majd kiszedtem az összes zöldséget belõle, nomeg a csontok egyszerûen eltávolítható részét. Ez is egy napi kaja a kutyának :) Rendesen besóztam, mert a sótlan kocsonya nagyon szomorú, és amikor kihül veszít a sósságából. Kiraktam pár fagyistálnyit kifagynia, meg az egész fazekat is a teraszra, hogy a zsírt könnyebben leszedhessem róla. Reggelire meóztam:
Ebben bizony nincs elég fokhagyma, meg egy csepp sót is elviselne még, ezért mindent visszatettem a fazékba 6 girizd összezúzott fokhagymával felmelegíteni. Forralni nem kellett, csak ismét dobozokba meregetni. Ez a fagyisdoboz azért szerencsés, mert van fedele (ha viszi az ember a szomszédba kóstolónak), meg szépen ki lehet borítani belõle. Én citrommal
és feketeborssal eszem:
A feleségem viszont tört csilipaprikával, és egy pici sárgarépával :)
Jólesett! Már csak két egyetlen dobozka van sincs a hüttőben ...
