Úgy esett, hogy átutazóban egy éjszakát Sanyi barátomnál töltöttem a Körös mellett.
- Kijössz velem halászni? - kérdezte délután, mikor megérkeztem.
- Naná - feleltem -, otthon legfeljebb a kádban láthatok vizet.
Falatoztunk egyet - Sanyi párja kitett magáért, négyfogásos, húsmentes menüt kreált nekem - én ittam is pár kortyot, aztán, mikor kezdett alkonyodni, kimentünk a vízre. Az ártérben virágzott a vadszőlő, olyan tömény illat volt, hogy seggre ültem tőle. Leraktuk azt a pár kis hálót, ami még a halásznak enged a törvény. Este poharazgattunk egyet, éjfél utánig beszélgettünk. Másnap fél ötkor keltünk, gyors reggeli toalettet követően a hálók után néztünk. Két kis harcsa, egy retúr márna és pár keszeg volt az eredmény. Szerencsére hétvégén a varsák jól fogtak, a tartóhálón várták a sorsukat. Sanyi felhívta az átvevőt, kell-e néki a hal? Jóhogy! Egy gyors fotót lőttünk kezemben a nagy hallal - legyen mivel dicsekedni -, aztán felrakodtunk a kocsira és Sanyi elsöpört vele a boltba. A párjával megreggeliztem, aztán felnyaláboltam a kapott harcsát (mert azért kaptam egyet), meg egy kis saját termelésű mézet, és robogtam is tovább a következő állomásra. Hazaérve kétfelé osztottam a halat és eltettem a fagyasztóba ínségesebb időkre.
A kertben időközben elkezdett teremni a cukkini. Sajnos elég hektikusan alakulnak mostanában a dolgaim. Négyig dolgozom, utána kellene a kertekkel foglalkozni, csak az új kertben az esti öntözés-vízhordás bő másfél óra elfoglaltság, és ez csak egy a tennivalók közül. Emellett néha főzni sem ártana, lehetőleg olyat, hogy egy poszt is kiteljék belőle. Nem csoda, hogy mire észbe kaptam, megint irdatlan nagy tökök kandikáltak mindenfelé, az aszály miatt azért nem olyan temérdek, mint tavaly. Osztogattam belőle ide-oda, három így is a nyakamon maradt.
A hétvégén már erősen kívántam valamit, ami nem zöldség, gondoltam előveszek egy csomag harcsát, kirántom, mellé meg lesz cukkini.
Szombaton délután elővettem a halat olvadni, közben meghámoztam a tököket. A helyi újsághoz újabban jár valami nagy lepedő melléklet, eszményi zöldségpucoláshoz.
Elég jó adag lett, ezért vastagra szeltem, hogy ne kelljen olyan sok darabot sütni, a francnak sem volt kedve egész délelőtt a forró tűzhely mellett ácsorogni abban a kuka melegben. Kicsit már nagyok voltak a magok benne, de legalább jótékonyan hatnak az emésztésre.
A szeleteket mindkét oldalt vékonyan megsóztam, egy tálba sorakoztattam és éjszakára a hűtőbe tettem, hogy jót átjárja a só.
Időközben a harcsa is kiolvadt, azt is megsóztam és követte a cukkinit a hűtőbe.
Reggel hozzáláttam a főzésnek. Mikor rántott dolgot készítek, a lisztet és a prézlit selyempapírra szoktam kiönteni, könnyebb vele dolgozni, a szélét felemelve össze lehet terelgetni a szétterült anyagot.
Bepaníroztam a halat, és rögvest neki is láttam a sütésnek, hogy haladjak, míg a tökkel tökölök.
Azért meglettem a cukkinivel is, mire a halak megsültek, folytattam azokkal a munkát.
A kisült tököket egy szűrőbe tettem, hogy a felesleges olaj lecsepegjen róluk.
Jókora mennyiség lett, de legalább egy darabig nem kellett a főzéssel vesződnöm.
Egy kurkumás rizst készítettem hozzá, kardamommal, egy fél zacskó mazsolával és egy öregebb cikkekre vágott vöröshagymával ízesítettem. Kistesó csalamádéját adtam mellé saláta gyanánt. Talán egy sós burgonya, kovászos uborka összeállítás jobban illet volna hozzá, de a krumpli már volt egyszer a héten, az uborka meg még mindig piszok drága. Jó lett így is, a sok növény mellett a kis hal remélhetőleg gond nélkül belefért a diétámba.
