Megkésett, mert a képek már Húsvét óta a gépemen vannak, de csak most jutottam el odáig, hogy megénekeljem a húsvéti vacsoránkat. Gyerekeink azon halmaza, amely Magyarországon van, eljön Húsvét szombatján egy sonkavacsorára, vasárnap valami fínom ebédre, végül a fiú hétfõn még végiglocsolja az utca lyányait az utcabeli fiúkkal. Szép, ám kihalófélben lévõ hagyomány. A szombat a sonkáé és a töltött tojásé sok-sok friss zöldséggel és természetesen csípõs tormával.

Idén magamra vállaltam az egész elkészítését. Elõször is a kispiacon a kedvenc fóti hentesünktõl vettem egy füstölt tarját. Négyünknek egy sonka sok, de a tarja pont jó méret, meg szaftosabb is. Vettem egy szép nagy tormát is.

Még pénteken beáztattam fél napra a füstölt húst sok vízbe, hogy a só egy részét kioldjam belõle. Kérdezte is a fiam, hogy a húsnak miért kell mindig levágni a végét. Most mondhatnám, hogy már a nagyanyám is levágta, de az nem volna igaz. Csak nem fért bele a fazékba :) Az áztatás után rászórtam egy adag pácfûszert (babér, borókabogyó, bors, koriander, fokhagyma), és a teraszon a legkisebb teljesítményen fõztem 6 órát. A lében hagytam kihülni.

Szombat reggel nekiálltam a tormának. Szép napos, szellõs idõ volt. Kimentem hát a teraszra lereszelni, mert nem vagyok mazohista. Szûk félóra alatt könnyek nélkül elõállt az ecetes torma fõ alkotó eleme. Ez a Microplane reszelõ egy gyöngyszem! Egyenletes finom forgácsok lettek a tormából.

Gyorsan összeszedtem a hozzávalókat:

• 20 dkg reszelt torma
• 2 ek cukor
• 1 ek só
• 6 ek vörösborecet
• 6 ek langyos víz
• 2 ek fûszeres olivaolaj

A cukrot, sót feloldottam a vizes ecetben, mejd belekevertem az olajat is.

Beleöntöttem az egészet a tormareszelékbe, alaposan összekevertem és letakartam, hogy el ne vesszen a csípõssége még véletlenül sem. Ha kevésbé csípőset akarsz készíteni, használj forró ecetes lét (mikróban forrósítsd fel). Azzal elveszed az erejét!

A sonkához ilyentájt töltött tojást eszünk. Általában a kicsilyány készíti, de most ezt is én raktam össze. Kellett hozzá fûszeres, sűrű tartármártás:

• 25 dkg majonéz
• 25 dkg 25%-os szupertejfel
• 3 ek jó mustár (a félegyházit mi nagyon szeretjük)
• 1/2 citrom leve
• 1 dl fehérbor
• 1/4 szerecsendió frissen reszelve
• 2 ek cukor
• sok tekerés bors

Az összetevõket egy tálba tettem, a szerecsendiót ráreszeltem, tekertem vagy nyolcat a borsdarálón is. Jól eldolgoztam. Kerestem hozzá kis fehérbort, de nem találtam nyitott üveget, így az elmaradt.

Kellett természetesen még:

• 18 keménytojás
• 3 ek a tartármártásból
• 1 csokor petrezselyemzöld
• maroknyi snidling
• mustár izlés szerint
• 2 ek kapribogyó
• friss kakukkfü, bazsalikomlevél

A fûszereket frissen szedtem a bokrokról és felaprítottam. A kapribogyót is megkaszaboltam. A keménytojásokat a vizespoharas módszerrel villámgyorsan meghámoztam és kettészeltem. A friss, solymári tojások nagyrésze duplapetéjû volt - külön szerencse! A sárgáját egy fémtálba szedtem, a fél fehérjéket pedig tartármártás ágyba helyeztem.

A fenti 3 féltojáson kívül is volt még - az a kistepsibe ment.

A tojások sárgáját villával összetörtem. Hozzákevertem a zöldfûszerek nagyját, valamint a tartármártást, hogy ne legyen olyan száraz. Ez alkalommal Dijoni mustárt kevertem bele 1 púpozott evõkanálnyit.

Lustaságom gyõzedelmeskedett, ezért nem kerestem habzacskót a töltelék kinyomásához (pedig azzal szebb lett volna). Egy kis maradék snidlinggel is megszórtam.

A kihült füstöltet kivettem a lébõl, felszeleteltem kb fél centi vastag szeletekre.

Feleségem szépen megterített - volt az asztalon minden, mi szem-szájnak ingere.

A torma kiemelkedõen csípõsre sikeredett, de a család nagyon élvezte. A tojásból is sok fogyott. A sonkából csomagoltam mindkét gyereknek, meg a csodahüttõnek is a levébe visszatéve.

A maradék sonkalevet besürítettem, hogy lefagyasztom, de az biz még -24C-on is folyékony volt a sok só miatt. Kitettem hát kisüvegbe, hogy legközelebb majd azzal sózom a sárgaborsó fõzeléket!