A paelláról az a hit rögzült bennem, hogy az tengeri herkentyûkbõl készül. Tulajdonképpen az olasz rizottónak felel meg, de sok hal, rák és kagyló van benne. Spanyol földön nem jártam, így csak egyszer ettem az USA-ban, és igencsak izlett. Mi nem vagyunk tengerparti ország, ilyen finomságok csak nehezen érhetõk el. A kicsilyány viszont járt Barcelonában, ahonnan paella fûszert hozott nekem, hát azt már okvetlenül meg kell próbálni.

Az igazi lökést egy TVpaprika-beli ötlet adta meg, ahol zöldséges paella készült. Na akkor már sínen vagyok, azt fogok fõzni. Persze valami hús nem árt mellé, ezért kivadásztam a csodahûttõbõl az ott rejtezkedõ hízott libanyárnytövet is.

Elsõnek a szárnyaknak álltam neki, az elég sokáig készül. Nem sok alapanyag kell hozzá két személyre sem:

• 4 hízott libaszárnytõ (de jó a kacsáé is, csak abból több kell)
• 3-4 ek libazsír
• 2 dl félszáraz fehérbor (nem árt az a pici édes felhang a libának!)
• 1 fej fokhagyma
• 1 csokor kakukkfû
• morzsolt majoranna
• borskeverék (saját)
• só

A szárnyakat letisztítottam, a tokokat kicibáltam, és a vastagabb zsíros bõröket különvettem, amibõl kisütöttem a zsírját. Bedörzsöltem alaposan sóval, megszórtam a száraz fûszerekkel. Levágtam a fokhagyma aljából egy kicsit. Zsírt tettem keveset a tepsibe, majd belepakoltam a szármyakat, kakukkfûvel betakargattam és a vágási felülettel lefele a fokhagymát is a tepsibe állítottam. Ezután 3 dl fehérbort öntöttem még a tepsibe, és ment a 160 fokos sütõbe alufóliával letakarva bõ két órára.

Most ráértem a paellával dolgozni. Begyûjtöttem mindenfélét, amit úgy éreztem, érdemes beletenni:

• 25 dkg rizottórizs (annak hiánya esetén "B" rizst használjunk leöblítés nélkül. Benikuty kedvéért: jó az "A" rizs is, de adj hozzá egy mokkáskanál rizslisztet vagy Orizát)
• 3/4 liter alaplé (nekem fél literes egységekben van fagyasztva besürítve)
• 2 sárgarépa
• 1/2 karaláb
• 1/2 édesköménygumó
• 1 lilahagyma
• 1 piros kaliforniai paprika
• 1 TV paprika
• kis csomó újhagyma
• 2 zellerszál
• 15 cm póréhagyma
• 15 dkg mirelit zöldborsó
• 50 g szárított fafülgomba (vagy bármilyen gomba)
• 1 zacskó paella fûszer (opcionális, saját alapokból is elõállítható: pirospaprika, sáfrány, õrölt bors)
• 1 csipet sáfrány
• 1 mokkáskanálnyi római kömény darálva, vagy mozsárban megtörve
• 1 kk bazsalikomsó

A fagyasztott alaplevet felöntöttem 3/4 literre, és a mikróban felforrósítottam. Egy méretes serpenyõbe beleöntöttem a libaszárnyból kinyert libazsírt, amibe a felaprított lilahagymát kezdtem dinsztelni. Gyorsan felvágtam méd a pórét is (elõször hosszában vágom szét, akkor ki tudom öblíteni belõle a homokot, majd csak ezután vágom kicsire. Ez is ment a lilahagymához társaságnak. A szárzellert hosszában háromba vágtam, majd így kockáztam kicsire. Az édeskömény gumót is felaprítottam.

Persze a többi zöldség is hasonló sorsra jutott (kivéve a zöldborsó, azt nem aprítottam).

A hagyma már üveges lett, beleöntöttem hát a rizst, amit kicsit megpirítottam a zsíron. Nem nagyon kell pirítani, mert a cél nem a szétesõ, pergõs rizs, hanem egy ragacsos sûrû valami. Így azután bele is dobtam az összes zöldséget, amit viszont érdemes kicsit összepárolni. A párolás végén adtam hozzá a fûszereket, amivel szép piros/sárga színt kapott az étel, köszönhetõen a sáfránynak és a pirospaprikának.

Ekkor adtam hozzá a beáztatott szárított gombát az áztatólével együtt. Vétek lenne azt kidobni! Felöntöttem a forró alaplével, kicsit összekevertem, majd lefedve fõztem 15 percig. Most már csak kevés leve maradt, hozzáadtam a zöldborsót is - annak csak pár perc kell - felkevertem jól, és elzártam a lángot a serpenyõ alatt.

A petrezselyem és az újhagyma volt hátra, amit frissen felaprítva a rizsre szórtam

A libaszárny is megsült már (a 2 óra lassú párolás után megszabadítottam az alufóliától, és egy fél óra alatt nagylángon ropogósra sütöttem). Amikor felemeltem a fokhagymát, hogy majd kipréselem egy kenyérre krémnek, az összes girizd - huss - kiesett! Nem is kellett hát nyomorgatnom :)

Gyorsan megterítettem magamnak, és jóízûen belakmároztam belõle.

Vittem késõbb a kislyánynak is, aki nagyon értékelte a paella zöldséges változatát, mivel õ nem annyira halas típus!