Tegnap (szokás szerint) a TV Paprika elõtt ettem a vajas kenyeremet, amikor megjelent Adrien Richardson ausztrál fenegyerek, akinek mindenrõl csak az jut eszébe.

A hús!

Imádom a mûsorát, szórakoztató, hangulatos és az a kemence ...

Látom ám, hogy egy szép darab kacsamellel foglalatoskodik. Nos, ezt meg kell próbálni reprodukálni!

A recept kacsamellet kér, ami persze nincs itthon. Soha nem is volt még magában. Kipucoltam az eldugult lefolyónkat, felkantároztam a kutyát (legyen neki is egy jó napja) és nekiindultunk a hazai multi henteséhez. A kutyát kikötöttem a parkolóban, én meg beszáguldottam: Kacsamell van? Nincs. Csak kacsacomb vagy libacomb. Mindkettõ szép volt. Végül vettem egy pirinkó kacsacombot (kacsamell helyett).

Innen a kedvenc kifõzdémhez vezetett utam, ott megettünk a kutyával egy oldalaspörköltet nokedlival, almapaprikával és egy kisfröccsel (neki csak a csontja jutott).

Itthon meg összeállítottam a hozzávalókat 2 főre:

• 1 kisebb darab kacsamell (most kacsacomb)
• 4 szelet bacon
• 4 szelet papírvékonyra szelt füstölt sonka (elhagyható, túl sós lesz az étel)
• darabka vaj (mert a combon alig van háj)
• 4 vékony sasliknyárs vagy hosszabb fogpiszkáló
• bors, kakukkfû

A combból kivarázsoltam a csontot és szép vékonyan 45 fokos szögben (nem több, nem kevesebb! :) kb 5 mm vastag szeleteket vágtam belõle. A végére már alig maradt hájas rész, csak a hús.

Elhelyeztem 4 sorba (a hájas részek egy irányba nézzenek!), letakartam egy mûanyag zsacskóval és a klopfoló oldalával kicsit megkalapáltam.

Megszórtam pici borssal, mert bors az mindenbe kell. Sózni nem kellett volna, elég sós a bacon és a sonka :(

Ráfektettem a csikokra egy-egy bacon szeletet és ennek tetejére az opcionális füstölt sonkát. Megszórtam egy csipet kakukkfûvel is, mert miért ne?

Egyesével szépen feltekertem csigává.

Az így elkészült csigákat megszórtam további két tekerés borssal és két-két fogpiszkálóval (monstre saslikpálcával) rögzítettem, szét ne essenek a sütéskor.

A serpenyõbe tettem a pici vajat, felforrósítottam, majd a tekercseket a hájjal lefelé beletettem. Ha kacsamellbõl készül, nyugodtam a száraz serpenyõbe tegyük, azonnal kiadja a zsírját.

15 perc múlva megfordítottam.

Ekkor, ha a serpenyõm sütõálló, a sütõbe küldöm, de most egyszerûen lefedtem és még 10 percig sütöttem. Az eredeti recept szerint egy krumplipüré karikában illik tálalni, de most gyorsan fõztem hozzá kis rizst, megszórtam petrezselyem levéllel és a közepébe állítottam a csigát. A kisült szafttal meg lehet locsolni.

Csoda jó lett, feleségem is szerette - csak kicsit sós. Legközeleg a sonka kimarad, vagy tényleg kacsamellbõl késztítem, ami a nagyobb hús/kevesebb sonka arány miatt elbírja a sót.

A neve? Miért? Ha van kakaóscsiga, miért ne legyen kacsacsiga?