A csuka ebéd persze nem lett volna teljes, ha feleségemnek nem készítek valami mást. ő nem eszik halat, így irány a csodahüttő: egy bő adag "puhahátszín csíkok" megfelel. Azt viszont serpenyőben kéne megsütni, de az spriccel, meg macerás. Van ám nekem egy kis (45 cm átmérőjű, 5 kilós) öntöttvas tárcsám, ami a grillre is feltehető.
Raktam egy jó nagy tüzet (vagyik sok faszenet) a grillre, és rátettem a tárcsát. Ez majd szépen felforrósodik, míg a rávalókat előkészítem. A hátszín csíkokat újra ellenőriztem, elég tiszták-e (a lányok nem nagyon szeretik az inakat, bőnyeget a húson), de amikor lefagyasztottam, jó munkát végeztem.
A húst alaposan megborsoztam, sóztam és egyik oldalát egy Cajun fűszerrel (a tex-mex és a kreol konyha egyik specialitása) megszórtam.
A másik oldalra pedig egy jamaikai csípőst tettem, hogy variáljak is kicsit.
Addig a tárcsába öntött oliván az újkrumpli szépen süldögélt. A krumplit persze megsikáltam és megsóztam. Adhattam volna hozzá fűszert is, de a húst elég fűszeresre készítettem.
Levesnek ez Zuppa Pavese-t ettem, mert előző este nagyfazék húsleves főtt:
A krumplikat leszedtem a tárcsáról - ez egyben a csuka mellé is jó volt köretnek.
Természetesen a hús sütését elfelejtettem fotózni, de ennek jó oka volt. A forró tárcsára friss olivát öntöttem - füstölt rendesen, ezért azonnal rátettem a hátszín csíkokat és megállás nélkül kevergettem. Kb 3 perc múlva megforgattam és a másik oldalnak is adtam még 2 perc sütést. Egy pillanatra sem lehetett magárahagyni, nehogy odaégjen! Mivel a tárcsa felülete elég nagy, a hús nem eresztett levet, szépen megsült:
Az ebédet egy nagy adag friss eper koronázta.