Nem szívesen használok angol kifejezéseket, de erre nincs magyar megfelelőm - talán hátrányos helyzetűnek lehetne legjobban lefordítani. Egy csülkös bableves csak hátránnyal indulhat errefelé! Se nincs jó csülök, sem nem találsz jó füstölőt. A megfelelő pácolásról már nem is beszélek. Nagyobb bonyodalmak árán persze lehet rendelni magyar hentesektől, de azokkal kétszer próbálkoztam életemben: először és utoljára. Biztos igazságtalan vagyok, de oly messze volt az otthoni ízektől, mint Makó Jeruzsálemtől (hát még innen!)
Nagylányom viszont ennek ellenére nagyon hiányolta már az ízt, és mivel jó féléve tudja már, hogy jövünk, bevásárolt a legjobb húsboltokban füstölt csülköket. Mindjárt négyet, hogy majd választhassak.
Beáztattam 30 deka sima fehérbabot reggel. legrosszabb esetben csülök nélküli levest főzök.
Csülök néven nagyon miniatűr darabokat tett elém a lyány, amiből két húsosabbat ki is választottam és feketebors, egy babérlevél és 4 fokhagymagirizd társaságában kuktába tettem egy órát főzni.
A szaguk nagyjából rendben volt. A színnel sem volt sok bajom. Gondoltam, megéri megpróbálni. Azért a történethez hozzá tartozik, hogy anno sokat vettem az itteni hiperekben füstölt csülöknek csúfolt sertéslábat, de soha nem nyerte meg a tetszésemet. Azokban még hús sem volt, nemhogy rendes füst. Ez a két példány elmegy miniatűr elsőcsülöknek.
Ha már ilyen jó helyzetbe hoztam magam, begyűjtöttem a hozzávalókat is:
- 1 hagyma
- kis darab zeller
- 3 sárgarépa
- 1 paszternák (itt nincs gyökér!)
- 1 marék becsempészett szárított petrezselyemgyökér
- további fokhagyma
- 1 paradicsom fele
- 1 nagyobb karika zöldpaprika
- 1 kis csokor petrezselyem
- 1 nagy csokor petrezselyemszár
A sárgarépát kis kockákra vágtam (nem, nem 2x2 mm-re!)
A paszternákot felnegyedeltem, zellert is meghámoztam és a paradicsomot lehámozva felkockáztam. A petrezselyemszárat cérnával összekötöztem, a levelet pedig felvágtam.
Lusta lévén előre elkészítettem a rántást a levesbe. Igen, én berántom, lehet szidni érte! A gyönyörű piros színt Süllőcskének köszönöm!
A babot is feltettem a zöldségek szétfővendő részével az áztatóvízben lefedve főni, hátha öreg bab volt.
Egy óra sistergés után kivettem a kuktából a malactérgyet, leszedtem a bőrt és a csontokat, kivettem a finom mócsingokat-inakat is belőle. Azért a bőrből ettem egy adagot, hogy meózzam: fogyasztható. Úgy tünik, sikerült a lyánynak jó ízű csülköt venni jó pácolással!
A tiszta húst betettem egy tálkába.
Ekkorra viszont a bab is megpuhult - nem volt öreg. Hozzáöntöttem a csülök levét, mert jó ízű volt, valamint a répákat. Alaposan összeforraltam, de vigyáztam, hogy a répa ne legyen túl puha és berántottam.
Belekevertem a húst és a petrezselyemlevelet, majd feltálaltam. Volt, ki tejfellel, volt, ki ecettel ízesítette tovább. Az egész fazék kiürült!
