Nagyon kedvelem ezt a süteményt. Egyszerű elkészíteni, bár a sütés kissé időigényes, de az eredmény nagyon finom, és több napig eláll. Majd' minden hónapban készítek ilyet, azt is mondhatnám, hogy szinte tökélyre fejlesztettem a sütést. De nem mondom, ugyanis legutóbb valami hihetetlen módon sikerült elbaszarintanom. Úgy összeesett, hogy egy Marianna-árok keletkezett a közepén. Utólag kiokoskodtam, hogy három oka lehetett a malőrnek: 1. Megint telhetetlen voltam, és nyakló nélkül hánytam bele a mindenféle finomságot. 2. Sok cukrot tettem bele. Kimértem ugyan a cukrot, de így utólag már nem mernék megesküdni rá, hogy nem 30 dekát. 3. A boltot, ahol naponta vásárlok, átvette egy másik cég, azóta nem lehet devecseri lisztet kapni, pedig az bevált, több, mint 10 éve azt használjuk. Amit kaptam, számomra ismeretlen volt, lehet, hogy finomításra szorul miatta a recept (mondjuk, ez a rossz duma része).
Hozzávalók:
- 3 tojás
- 20 dkg rétesliszt
- 20 dkg kristálycukor
- 1 sütőpor
- 1 vaníliás cukor
- 5 dkg mazsola
- 5 dkg kandírozott citrom- és narancshéj
- 5 dkg egyéb aszalt-, kandírozott gyümölcs vagy birsalmasajt
- 5 dkg durvára vágott dió, mogyoró vagy mandula
- 0,5-1 dl rum vagy rumaromával ízesített tea, esetleg befőtt leve
- csipet só
- vaj a forma kikenéséhez
A sütéshez püspökkenyér-formát érdemes használni. Nekem kettő is van, egy alkalommal nagyobb adagot kellett sütnöm, akkor vettem a másodikat. A bevonatosban 5-10 perccel kevesebb idő alatt sül meg a tészta, ezért többnyire azt használom.
Előző este a mazsolát és a kandírozott gyümölcsöket (a citrushéj kivételével) beáztatom a rumba.
Első lépésben leszűröm a gyümölcsöket, a rumot megiszom. Utána begyújtom a sütőt, majd kivajazom és belisztezem a formát.
A lisztet a sütőporral átszitálom, a vaníliás cukrot hozzákeverem a kristálycukorhoz. A tojásokat kettéválasztom, a fehérjéből csipetnyi sóval kemény habot verek. Óvatosan beleforgatom a sárgáját.
A cukrot.
A lisztet.
Végül az összes magot és gyümölcsöt.
Beleöntöm a formába, és a sütőben 2-es fokozaton 60-70 perc alatt megsütöm. Sülés közben lehetőleg nem nyitogatom az ajtót, elég erős barna színe szokott lenni, mikor kész. A teteje soha nem sül meg tökéletesen, kicsit be fog horpadni hűléskor. Szobahőmérsékleten hűtöm ki, majd tálcára borítom. Felszelni csak annyit érdemes egyszerre, mi elfogy, mert nagyon ki tud száradni.
A cukor és a „lédúsabb” összetevők adagolásával vigyázni kell, különben egy borzalmas kinézetű, ám annál finomabb süteményt fogunk kapni.
